A gyártási technológia szerint megkülönböztetünk sajtolással, illetve forgácsolással készült vakszegecs anyákat. A két típus között jelentős az árkülönbség a sajtolt termékek javára. A forgácsolással való gyártást a nagy gyártási veszteség miatt a kis szériás, vagy speciális kialakítású vakszegecs anyáknál használják. A felhasználásnál figyelembe kell venni:

Fej kialakítás:

• süllyesztett fejű
• mikro-peremes
• peremes

Korpusz alakja:

• hengeres 
• félig hatlapú
• hatlapú
• sima felületű
• részben recézett felületű
• nyitott végű
• zárt végű

Átfogási távolság:

• zömülő rész hossza milliméterben.

Anyagminőség:

• szénacél
• rozsdamentes acél
• alumínium
• réz

A "korpusz" kialakításában három formát különböztetünk meg. Hengeres, Hatlapú, és Félig hatlapú kialakítás. A Hatlapú kialakítás a nagyobb igénybevételek esetében véd az elfordulás ellen. Hátránya, hogy speciális lyukasztó szerszámot igényel.  A hengeres kialakításnál, a zömülő rész rovátkolásával oldják meg az elfordulás elleni védelmet azokon a helyeken, ahol a hatlapú kialakítás nem használható, de az igénybevétel miatt szükség van az elfordulás elleni védelemre.

Azokon a helyeken, ahol a szerkezet "érzékeny" a szennyeződésekre, (PL: folyadék, idegen anyag, fém forgács) használják a zárt végű vakszegecs anyákat.

A felhasználásnál fontos (!) információ az átfogási távolság. Az átfogási távolság meghatározza a zömülő rész hosszát és ezáltal azt, hogy milyen lemezvastagsághoz használják a vakszegecs anyát. Amennyiben rövidebb a zömülő rész, mint az átfogandó, akkor a lemez sérülhet! Ha hosszabb a zömülő rész mint az átfogandó, akkor a vakszegecs anya terhelés esetén elforog!

A vakszegecs anyákat használják még több lemez átfogására is.

Gordius INOX = Biztos kötés